2012. január 28., szombat

2011 elmaradt részei

Újév, 2012!
Itt az ideje, hogy bepótoljam a tavalyi évet:
Kezdem a legfontosabbal, ami még tavaszi hír. 2011,május 12-én megszületett az én drága bátyuskám drága kislánya, Lilien. Az ok, amiért eddig nem írtam róla a babona. Ugyanis a kicsi lány okozott bőven aggodalmat, a vártnál korábban érkezett, egész picikén 870 grammosan. Hála az orvostudománynak és a kis hősünk hatalmas erejének, minden rendben. Lilien popsija napról-napra nehezebb.
A lányaim imádják az unokatesót, unokatesó pedig már figyeli a huncutkodásokat. Sokat tanul majd tőlük, pláne Zsófitól. Nekem pedig külön öröm lesz amikor "megbosszulhatom" a dobgépet! :)


A nyarat ennyi idő távlatából nehéz pótolni, ami épp eszembe jut:
Apánkat egy sikeresen befejezett iskola után ismét tisztté avatták, ennek már csak azért is örültünk, mert "miénk" volt az egész Vasúttörténeti Park. Zártkörű, MÁV-os rendezvény, viszonylag kevés gyerekkel. Van hely bőven a játszótéren, szabad a hinta és jár a kis kerti vonat. Meglepődtünk a tisztavatás utáni műsoron, Wolf Kati és Takács Nicolas énekelt, az Experidance táncolt. A svédasztal elmaradhatatlan, Panna közel 20 asztalról az összes kislinzert megette, mivel elég magasra pakolták ezeket, utólag is köszönet a készséges kollégáknak, akik segítettek elérni a finom falatokat!
Ha már iskola, akkor a bizonyítványról is beszéljünk, nem kell magyarázni, kitűnő lett!


Az idén hosszú nyaralás nem volt, csak a lányoknak a mamánál, Dunakeszin.
Azért sok helyen jártunk, például apával kettesben Valahol Európában....a Szegedi Szabadtérin.
Libegőztünk is végre, már olyan régóta terveztük. Ezt mindenki élvezte, csak én aggódtam egy kicsit. Néha elképzeltem a zuhanást, de épp bőrrel megúsztuk.
Meghatározó élmény volt -az érintettnek különösen- Panna első méhecske csípése.
Aztán még ki sem olvastuk Janikovszky Éva ide illő könyveit, -Már iskolás vagyok, Már óvodás vagyok- és máris szeptember 1.



Zsófi miatt nem aggódtunk, ismerjük már az óvó néniket, álmodni sem lehet jobbat. Zsófi még javában bölcsis volt, amikor már ovis jelet választhatott. Többször rákérdeztünk szeptemberig, de kitartott a drágám az igazán lányos jel mellett. Kisautó.
Már van kis barátnője, a Laura. Egymásra találtak, aranyosak.
Azt hittük nem lesz baj az ovival, ehhez képest Zsófi nem nagyon szereti, talán a csoporttársakkal nincs kibékülve, de bízunk az óvó nénikben. Ezzel a csoporttal nehéz dolguk lesz, sajnos.
 
Pannát féltettük. Az iskolaválasztás nehézségeit nem részletezném, rengeteget rágódtunk. Végül egy kéttannyelvű iskolánál maradtunk. Az iskolai kereteken belül van táncművészeti oktatás is, és a már elkezdett zeneiskolának kihelyezett tagozata van itt. Tehát 3 az egyben, minden megvan, amit Panna szeret.
Azt hiszem kimondhatom már: jól választottunk. Panna imádja az angolt, ragadnak rá a szavak. Rengeteg angol gyermekdalt megtanultak már. Nemrég arra jött rá, hogy a már Lilinek becsomagolt kis zongora az egyik megtanult ének dallamát játssza. Azóta zenei kísérettel énekli :) Old MacDonald....
Táncra és szolfézsra is jár. Néha nekem még kimondani is sok mennyi különórája van, de élvezi, nem érzi megterhelőnek. El ne felejtsem, már megy a spárga, a téli szünetben sikerült majdnem tökéletesre fejleszteni.

A karácsony-szilveszter gyorsan eltelt, a karácsonyfa alatt csupa fiús játék volt Zsófinak: autópálya, nagy kamion, kirakó -Verdás-, csajos a pulcsi és a csatt volt. Pannánk is kapott pulcsit, csattot, kirakót, monopolyt, Petshop kisállatokat...
A szilvesztert áttársasjátékoztuk, majdnem lemaradtunk az éjfélről.
Az utolsó másodpercben kapkodtunk a pezsgőért.
Új év, új élet-szokták mondani. Egyenlőre új, mert a család kicsit kettéválik. Apásunk 3 hónapig Budapesten dolgozik, persze, amikor csak teheti hazajár. A 3 hónapból lesz-e több....majd kiderül!

2011. július 19., kedd

titok

Van mit leírnom, de most csak egy párbeszédre van időm. Annyi ilyen van, a lányok egymás között, vagy velünk, büszke szülőkkel, olyan sok felejthetetlen párbeszéd hangzik el, aztán újabbak és újabbak jönnek és a régebbiekre már nem is emlékszünk. Elhatároztam, igyekszem gyorsan lejegyezni, legalább ezeket....
Tegnap épp a konyhában ténykedtem, amikor kiszaladt hozzám Zsófi:
- Anya, mi az a titok?
- A titok az, amit nem mondasz el senkinek. Miért, kinek van titka?
- Nekem - mutat magára Zsófi, a tőle megszokott huncut mosollyal.
- És? Nekem elmondod?
- Nem! - és már szaladt is tovább a titokkal együtt.
Én pedig elgondolkoztam, nem inkább azt kellett volna mondanom a titok az, amit nem mondasz el senkinek, csak anyának.

2011. június 25., szombat

nyári szünet

 Nyári szünet van...
..., közeledtét a zene iskolás évzáró jelezte. Igaz, hogy hamisítatlan Zeneiskolába, de csak előképzőbe járt Panna, így nem is gondoltuk,hogy igazi bizonyítvány kerül a kezünkbe az év végén. Panna már azt is nagy büszkeséggel mesélte, hogy évzáró lesz a Zene iskolában, másnap pedig büszkén vitte az oviba megmutatni első bizonyítványát.



Aztán az ovis évzáró következett.
Mi nem búcsúztunk a kedvenc óvó néniktől, Éva nénitől és Rózsa nénitől. Zsófi jövőre náluk kezdi a kis csoportot. Így legalább "csak" Pannánk miatt kell izgulni, Zsófinak biztos szuper óvodás évei lesznek, ebben nem kételkedem.
Panna sok élményt szerzett a négy év alatt, családtagokká váltak az óvó nénik.
Persze már várja az iskolát, de azért épp nem rég kérdezte, hogy szeptembertől mi lesz, ugye először az iskolába megyünk érte és utána az oviba Zsófiért, de így legyen anya légyszi-légyszi!!!
Miért kérdésemre azt válaszolta, Ő még akar egy kicsit játszani az oviba is.
Az évzárón mesejátékot adtak elő: A búval bélelt király jókedve
Fergeteges volt, mint mindig.
Aztán volt vers a ballagóktól - vers a ballagóknak az egyetlen még egy évet oviba járó Szilvikétől - lufik repültek az égbe - batyu és ajándék átadás - evés, ivás, tánc.
Panna szeptembertől iskolás.
Még csak most izgultunk azon, vajon jól érzi majd magát az oviba..., és tessék, ismét lezárult egy fejezet.




Zsófi, mióta "bugyis" (ahogy Ő mondja), nagylánynak érzi magát, várja az ovit, autó lesz a jele. Igazi kislányos jel, ő választotta...
Elbúcsúztunk a bölcsibe, megkaptuk a gondozási naplóját, olyan Zsófis. Tele vidámsággal.

2011. május 7., szombat

koncert, húsvét, pelus, évforduló, anyák napja...

....tehát sok minden történt.
Először is koncerten voltunk - Halász Judit Csiribiri dvd-jét gyakran nézzük, hallgatjuk, táncoljuk. Nem hagyhattuk ki a Szegedi koncertet. Az ötödik sorban ültünk, ehhez képest semmit nem láttunk, de a lányok ki sem bírták volna táncolás nélkül, így bátran lesétáltak a színpad elé, ott bulizták végig a koncertet. Nekünk szülőknek is nagy élmény volt, ismét látni a "nénit", akinek a dalain felnőttünk.

Mostanában hanyagoltuk a "kicsit megszökünk ketten, gyerekek nélkül"-i napokat, de végre egy színház erejéig sikerült. Centrál Színház:New York-i komédiák , nagyon jó volt, remélem hamarosan folytatjuk, de a Szegedi Szabadtéri Játékokon biztos.

Húsvét is volt, Dunakeszire "szaladtunk" a locsolkodók elöl, idén is tojást kerestünk és találtunk a kertben.
Nem úsztuk meg a szegedi fiúkat sem, Pannához bejelentkeztek az ovis társak, úgyhogy hétfő este még itthon folyt a kölni.
A nyuszit kihasználva föltettük Zsófinak a nagy kérdést: Mit hozzon a nyuszi, pelust vagy csokitojást?
Persze a válasz a csokitojás volt, ennek ellenére a pelushoz is ragaszkodott.
Bevallom én már kissé türelmetlenül álltam a pelus problémához, a bölcsiből mindig pisiben úszva értünk haza. Reggel telerakott egy pelust, a bölcsiben gyűjtögette, hazafelé eleresztette az összegyűlt mennyiséget, nem volt az a pelenka, ami bírta volna.
A nagydolgot meg sem említem, mindig evés előtt-közben és nyakig.
Kértük-magyaráztuk szépen, sőt vállalom csúnyán is. Elvégre már 3 és fél éves és bosszantó volt a sok ázás, bosszantó volt a vécén ülve "alszik a pisi", majd épphogy leszállva felébredt...
Húsvét hétfőn, amikor Dunakesziről hazaindultunk, anyukám odaadta megmaradt pelusokat Zsófinak és megkérdezte: Kell ez Neked vagy átvigyem a Korinak(aki a szomszéd kisfiú)?
Zsófi meglepő módon megfontolta a dolgot, végül is kérte a pelust.
Hazaértünk, vacsiztunk, utána Zsozsi kérte a bilit, sőt bele is pisilt.
Majd fürdés után közölte nem kell éjszakára sem a pelus. A meglepő arckifejezésre lazán ennyit mondott: Ne izgulj, nem fogok bepisilni!
Tényleg nem, azóta sem.
Zsófi szobatiszta, egész pontosan 2011.04.25. óta.
Épp egy nappal a hetedik házassági évfordulónk után!

Az oviban lezajlott az utolsó anyák napi ünnepség.
Az idén vidám táncolós éneklős verselős műsor volt.
Kaptunk szép képet, rózsát. Meglepetés videót néztünk, ki miért szereti az anyukáját, de ami a legjobban meghatott a saját kezűleg az oviban sütött muffin, különleges muffin, mert Panna jókívánságát rejtette.
Panna igazi hősként végig helytállt, semmit nem vettem észre abból, hogy Ő igazán nincs is jól. Aztán ahogy vége lett az ünnepségnek, egyből láttam rajta, hogy valami nincs rendben. Hazaértünk, lefeküdt, fél óra múlva már adhattam is a lázcsillapítót.
De már mindenki egészséges, mert ezt a bacit Zsófi sem úszta meg.

2011. február 28., hétfő

hűhó.....




Nem csalás, nem ámítás......a kép most hétvégén készült! Szegedet betemette a hó.
Szombaton a sok hó mellett csodásan sütött a napocska is. Havaztunk, hóembert építettünk volna, de Zsófi nem volt odáig a hótól. Így Panna hamar megunta a fenti képekkel illusztrált Panna épít Zsófi madarakat néz munkamegosztást.
Egy alapos hógolyó-csatával remélhetőleg le is zártuk a telet, habár a kisze-bábunk még nagyon mosolyog a polcon, nem halogathatjuk tovább, ma este elrakjuk megszokott helyére, a szekrény legaljára, dobozba zárva.

Elfoglalt napjaink mostanában Pannáról és az iskola-választásról szólnak. Szülői tájékoztató, nyílt óra, felvételi...illetve elbeszélgetés. Két iskolát választottunk, mindkét helyen van felvételi. Egy már letudva, egy pedig még vár ránk holnap. Utána várakozás az eredményre....igazából harmadik variáció nincs, szóval az a lehetőség nem áll fenn, hogy egyik helyre sem veszik fel....nem vagyok elfogult szülő, de olyan okos.....!
Ha már Panna: kibújt az első csontfoga, na és máris mozog még egy tejfoga.

A lányok kedvenc játéka mostanában a bújócska.
Zsófi egész sajátos módon űzi. Először is, ha ő bújik, akkor mindig közli előre a "titkos" rejtekhelyet. Panna már kézzel-lábbal magyarázta a játék lényegét, már úgy is próbáltuk, hogy elbújtam Zsófival együtt, de Pannának könnyű dolga volt, csak a hang után kellett menni.
Ha viszont a Panna bújik, csak annyit hallunk Zsófitól:
-én nem fogom egész nap keresni   vagy
- na nem találom, akkor így marad, eltűnve
De kitartóak a drágáim, és mindig előkerülnek!

2011. január 26., szerda

mínusz egy fog

Vártam már ezt a pillanatot, mert tudtam, hogy Pannának milyen fontos.
Vasárnap reggel vásárolni mentünk Apával, a lányokra a mama vigyázott. Megcsörrent a telefonom. Panna izgatott hangja a vonal másik végén: Anya képzeld mozog a fogam! És csak mondta és mondta: de jó végre már lesz csontfoga, mert az oviba is már van nem tudom kinek 3 a nem tudom kinek most esett ki és a nem tudom kinek Rózsa néni kihúzta, mert már annyira mozgott.....
Épp hogy letettem a telefont Apa telefonja szólalt meg. Panna volt, Apának is mindent elmondott.
A vasárnapi napot a tükör előtt töltötte a drága.
Egyre jobban mozgott a fogacska.
Ma reggel még 20 foggal vittem az oviba, de már csak 19 foggal hoztam haza. Illetve 20-al, csak egy zsebben volt!
Igen, végre kiesett Panna első tejfoga, együtt vártuk ezt a napot, most együtt örülünk!
Este pedig a fogtündért várjuk. Már a párna alatt van a fogacska.

2011. január 8., szombat

ünnepek - többek között

Na igen, azt terveztem, hogy minden gyertyagyújtásnál írok. Ez nem sikerült, pedig fényképeztem szorgalmasan, hétről-hétre, gyertyáról-gyertyára.
A Mikulásnak sütöttünk mézeskalácsot, amit gondosan egy pohár tej mellett kitettünk az ablakba. Az idén egy kedves rajzot is kapott az "öreg". A Mikulásról és a mézeskalácsról nekem már csak mindig Panna kedves mondata fog eszembe jutni:  Anya, tavaly is olyan volt, mint egy varázslat, ahogy a Mikulás megette a mézeskalácsot és megitta a tejet, amit kitettünk neki az ablakba.


Minden héten alig várták a lányok, hogy vasárnap legyen és egy gyertyával több égjen az adventi koszorún.
Az negyedik gyertyánk egy kicsit másért is égett.
Az angyalkákhoz ment pihenni "száz" mama. Imádott kártyázni, innen ered a név is.
Minden évben nyáron drága Babi néninek köszönhetően összegyűlik a család a Kőrös-parton. Álomhely, házikó, hatalmas terasszal, -ahol még főzősaroknak is jutott hely-, a kert végében Kőrössel.
Házi lángossal indítjuk a napot és dinnyével zárjuk. Felsorolni is sok lenne, hogy közben milyen falatok kerülnek az asztalra, nem még megenni. Kötelező program minden évben a kártyaparti, a csónakázás, a pancsolás.
Száz mama kezében egész nap két dolog van felváltva. Kártya vagy légycsapó.
Kedves "száz" mamánk, a kártyapartik már sosem lesznek olyan jók és valószínűleg a legyek is ellepnek majd minket.....

 


 Szóval a negyedik gyertyánk is égett. Innen már csak egy ugrás volt a karácsony.
Igyekeztünk ebben az évben is nem "megőrülni". Sikerült.
Az idén apa-nagylánya ment fa-beszerző körútra. A kicsi épp aludt, csupán ezért maradt le.
A nagy sikerre való tekintettel elterveztük hagyomány lesz az apa-lányok faválogatás, attól függetlenül, hogy akárhogy állítottuk a fát a tartóba ferdén állt. Próbálkoztunk, majd rájöttünk ez nem is baj, dőljön csak a fal felé, ha véletlenül a Zsófinak kellene valami a fáról...mert nála sosem lehet tudni!
Fadíszítés-evés-ivás-várakozás.
Végre megjött a Jézuska.
A lakás tele lett lovakkal, nyulakkal, vonattal, babákkal....igazán rendes Jézuskánk volt, mindenkinek azt hozta, amit kért. Zsófi meg is jegyezte a bukfencezős babája kicsomagolásánál: "Egyébként gondoltam, hogy ezt hozza!!"
Persze, ha tudná, hogy az utolsó előtti darabot sikerült épp, hogy elkapni a boltban....
25-én autóba ültünk, irány Dunakeszi. Anyunál töltöttünk egy pár napot, a fa alatt itt is voltak csomagok. Kastély a lovaknak, gyurma, társasjátékok, könyv...
Gyorsan teltek a napok, kint hideg volt, úgyhogy inkább a lakásban töltöttük az időt.
Kivéve, amikor igyekeztünk hóembert építeni és havat lapátoltunk.
Hazafelé a lányok kérésének eleget téve vonattal jöttünk, apánk igazán önfeláldozóan hazavezette az autót.
Ismét sikerült megállapítanom, hiába az első osztályra szóló szabadjegy, ha ilyen állapotban vannak a vonatok.
De a lányok lelkesedése nagy. Hazaértünk. A hó és hideg ellenére -bármily meglepő- pontosan.
A szilvesztert négyesben töltöttük. Tűzijátékot néztünk, játszottunk, pezsgőztünk. Zsófi aludt el először kint a nappaliban. Apánk hol a tévét, hol a monitort nézte, Panna és én pedig színházba "mentünk". Egy csók és más semmi  -ez a színházi közvetítés volt a legjobb műsor a tévében.
Aztán senki nem emlékszik, de elaludtunk, egymás hegyén-hátán a nappaliban.
Telefoncsörgésre ébredtünk, éjfél után egy pár perccel.
Koccintottunk, a lányokat a saját ágyukba cipeltük és aludtunk tovább.
2011 - izgalmas év elé nézünk.
Pannánk iskolás lesz. De nem szaladunk előre, először is igyekszünk kiválasztani a megfelelő helyet. Nem könnyű feladat.... 

2010. november 29., hétfő

első gyertya

Idén készítettünk először közösen és saját kezűleg adventi koszorút. Remélem hagyománnyá válik.
Élmény volt az alapanyagok beszerzése -pedig tömve volt a bolt- , a kisemberek nagy ötletei, a kis kezek ügyeskedései.
A lányok alig várták már az estét. Meggyújtottuk az első gyertyát, gyertyafénynél vacsiztunk, este forralt bort is ittunk - végre. A tél és a hideg nem az én világom, csak a forralt bort szeretem benne és a meleg teázós estéket.
Kezdődik a karácsonyi hangulat, amikor ma hazaérve a bölcsiből-oviból-munkából beléptünk a lakásba olyan karácsony illat volt már...

2010. november 23., kedd

olvasás

Panna olvas!
Szinte észrevétlenül megtanult olvasni.
Először a sok kérdés jött: ez milyen betű? És ez? Ez?....
Közben a nagyszülőktől kapott betűs hűtőmágnest pakolta. Én főztem, ő "feliratozta" a hűtőt. Először a nevét, aztán a Zsófiét, majd apa, anya és a megtanult betűk variációja. Szép lassan az összes betűt megismerte. Bármilyen szót kitudott rakni, de ha leírva látott valamit azt nem tudta elolvasni. Egyszerűen nem értette, hogy a "t" betű elolvasva miért nem "té". Persze mi nyugtattuk, erre ráér még, hisz hol van még az iskola?! Na, ez az, ami nem fér össze Panna személyiségével. Ha valamit tudni akar, azt meg is tudja!
Közben pedig nap, mint nap eljátszotta, hogy Ő tud olvasni. Elővette az ezerszer elolvasott mesekönyvet kinyitotta és "olvasott", hisz már fejből tudta a szöveget.
Nemrég egy ovis kirándulás alkalmából  a Vadasparkban kapott egy újságot. Ezt lapozgatva egyszer csak elkezdett olvasni. Ami nekem az első pillanatokban fel sem tűnt, el kellett telnie néhány percnek, mire rájöttem, ezt a szöveget  Pancsi nem ismerheti még. Rájött a titok nyitjára.
Azóta megállíthatatlan. Falja a betűket, legyen az újságban, könyvben, tévében, útközben reklámtáblán.


2010. november 20., szombat

szülinapok

Nagyon elmaradtam, ráadásul fontos szülinapi beszámolókkal. Nem mentegetőzöm, csak pótolom és a jövőben majd igyekszem.
2010.09.18. Panna első -és egyben hatodik- szülinapi zsúrja. Az idén először a családi ünneplésen kívül egy ovis-pajtásos bulit is tartottunk.
A beszámoló előtt a meghívókkal dicsekednék. Napokat ültem az internet előtt megfelelő meghívót kutatva. Abban biztos voltam, hogy saját-, illetve Panna-kezűleg gyártott meghívót szeretnék. Jókor jött Ági blogbejegyzése és ismét bombasztikus ötlete. Beszereztük a hozzávalókat és gyártottuk a katicabogarakat, ahogy Zsófi mondaná kacibogarakat. Munkánk eredményeképp ovistársak, szülők és óvó nénik elismerését zsebelhettük be.


Bátor voltam, a sütik és a torta elkészítését magamra vállaltam. Minden időben elkészült. Legnagyobb sikert az almás pite aratta, főleg Dórinál, aki játék közben rendszeresen eltűnt. Mindig az asztalnál találtunk rá pitét majszolva.
A buli jól sikerült, volt kamerás apa kergetés, zene, tánc, játék, twister-party, furulyázás, torta, süti, pezsgő.
A buli végén mindenkinek egy bulifotókkal ékesített fotóalbummal kedveskedtünk.


 

Nemrég -épp egy hónapja :)- ismét szülinapoztunk.
2010.10.20. Zsófi 3 éves lett! Kis színésznőnk, családi mókamesterünk, főnökasszonyunk, a még mindig pelenkás bajkeverőnk.
Sok imádni való dolga van, csak néhány, ami épp eszembe jut:
- ahogy az esti lefekvésnél átkarol és azt mondja "jóaszát", vagyis jó éjszakát.
- az esti fürdésnél csak és kizárólag apa veheti ki a kádból és jön a "sót vegyenek"
- ahogy énekel: "Boldogság, gyere haza....-ez a sláger, és a "Megasztár akarok lenni, ennyi!"
- a színészkedős hüppögése
- amikor egyezkedik velem: "jó anya, akkor megbeszéltük?"
- az étvágya - bármikor, bárhol, bármit, csak legyen
- a zsebes nadrágok és pulcsik - csak olyan nadrágot adhatok rá, aminek van zsebe, ha hátul, akkor fordítva
  veszi fel. A zsebeknek fontos funkciója van: a bölcsis udvaron tele lehet pakolni mogyoróval. Ha hazaérünk    kipakolja a zsákmányt: anya nézd csak, megtöröd? A mogyorószezon igaz már elmúlt, de a zsebes nadrág     mánia megmaradt.
- és a "lila" mánia is, még mindig ez a kedvenc színe.